Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2019. (V. 30.) önkormányzati rendelete

Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és a helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetéséről szóló 5/2019. (I.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2019. 05. 31- 2019. 05. 31

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 13/2017. (III.27.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §  Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és a helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetéséről szóló 5/2019. (I.29.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 1. §-a a következő 34., 35. és 36. ponttal egészül ki:

„34. Fémhatású nyílászáró: Szórt technológiával készült, magas fényű, színálló, megjelenésében és színében fémes hatású, nem fóliával bevont műanyag profilú nyílászáró.

35. Kirakatdekoráció:

a)   kirakatfólia,

b)   kirakatmatrica.

36. Kerti építmény:

a)   hinta,

b)   csúszda,

c)   homokozó,

d)   szökőkút,

e)   pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy,

f)    terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz.”

2. § (1) Az Ör. 15. § (1) bekezdése a következő 4., 5. és 6. ponttal egészül ki:

„4. Építési helyen kívül nem telepíthető melléképületek és melléképítmények:

  1. kerti lugas, lábon álló kerti tető,
  2. fedett-nyitott gépjárműtároló,
  3. húsfüstölő,
  4. jégverem,
  5. zöldségverem,
  6. állatól,
  7. állatkifutó,
  8. trágyatároló, komposztáló,
  9. siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
  10. építménynek minősülő antennatartó szerkezet.

5. A közterület és a tervezett szabályozási vonal közötti területen az alábbi műtárgyak nem telepíthetők:

  1. közműcsatlakozási műtárgy,
  2. kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással),
  3. kerti építmény,
  4. kerti víz- és fürdőmedence,
  5. napkollektor,
  6. kerti épített tűzhely,
  7. antennaoszlop, szobor, zászlótartó oszlop és

mezőgazdasági haszonállattartás céljára szolgáló építmény.

6. Az ingatlanokon az elektronikus építési naplóval igazolt kivitelezési tevékenységen kívüli esetekben a településképet rontó állapotokat meg kell szüntetni.”.

(2) Az Ör. 15. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Kerítés, támfal és egyéb műtárgy kialakításának előírásai:

  1. az építési telek közterület felé eső határvonalán végleges kerítés, támfal és támfalkerítés kizárólag a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon létesíthető,
  2. a közterület rendezését megelőzően a tervezett szabályozási vonal és a közterület közötti területen kizárólag ideiglenes kerítés létesíthető a kártalanítási igény kizárásával,
  3. a nem a telek homlokvonalán és tervezett szabályozási vonalon létesítendő kerítés, sövény magassága a 2,5 m-t nem haladhatja meg,
  4. lakóterületen

da) a meglévő vagy tervezett szabályozási vonalon létesítendő támfal ma-gassága a 2,5 m-t nem haladhatja meg,

db) a nem a meglévő vagy tervezett szabályozási vonalon létesítendő támfal magassága a 2,0 m-t nem haladhatja meg, és 1,5 m-t meghaladó magasság esetében a támfal függőleges felületének legalább 60%-át növényültetéssel kell takarni, amennyiben a terep több támfal építésével rendezhető, úgy a támfalak közötti felület legalább 60%-át növényültetéssel kell kialakítani,

dc) amennyiben a telek határvonalán, vagy a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon támfal építése is szükséges, a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszint felett csak áttört kerítés vagy élő sövény létesíthető,

  1. a támfal koronaszintjét és a kerítés lábazatát úgy kell szakszerűen kialakítani, hogy az megfeleljen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiak-ban: OTÉK) 47. § (8) és (9) bekezdésében foglaltaknak,
  2.   az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani.”.

(3) Az Ör. 15. § (2) bekezdése a következő 6. ponttal egészült ki:

„6. Az épület utcai homlokzatán az épület beruházási költségének legalább 1,5%-a erejéig pirogránit épületkerámia, épületszobor vagy képzőművészeti alkotás elhelyezése szükséges

a) lakó- és egyéb rendeltetést is tartalmazó, 300 m2 nettó szintterületnél nagyobb épület építése, vagy

b) meglévő épület 300 m2 nettó szintterületet meghaladó, lakó- és egyéb rendeltetést is eredményező bővítése során.”.

3. § Az Ör. 17. § (3) bekezdés 2. pont e) alpontja,18. § (3) bekezdés 2. pont e) pontja és 20. § (3) bekezdés 2. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) utcai homlokzaton elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől vagy fémhatásútól eltérő nem lehet, és utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem helyezhető el,”.

7. § Az Ör. 21. § (3) bekezdése 2. pont b) és c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a helyi építési szabályzatban vegyes besorolású területen újonnan kerítés nem létesíthető,

c) a helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt, nem vegyes besorolású telkeken a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. Tégla, terméskő, fém és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki.”.

9. § (1) Az Ör. 24. § (3) bekezdés 3. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) magastető héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, a fém lemezfedések közül a cserepeslemez és trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható. A cserépfedés színe természetes, terrakotta anyagszíntől eltérő nem lehet,”.

(2) Az Ör. 24. § (3) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kerítés kialakításának előírásai: kerítés közhasználatú építmény, játszótér, sportpálya telkén kívül nem létesíthető. Tömör és 2 m-nél magasabb kerítés, támfalkerítés nem létesíthető.”.

10. § Az Ör. 25. § (3) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:

„4. Közhasználatú építmény, játszótér és sportpálya telkén kívül kerítés nem létesíthető. Tömör kerítés nem létesíthető.”.

11. § (1) Az Ör. 27. § (3) bekezdés 3. pont a) alpontja és 28. § (3) bekezdés 3. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) a vakolt homlokzat a fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet. Épületeken fém vagy mázas kerámia anyagú, továbbá nagytáblás kivitelben kerámia, műgyanta kötőanyagú vagy fa homlokzatburkolat nem alkalmazható.”.

(2) Az Ör. 27. § (3) bekezdés 3. pontja a következő c) alponttal egészül ki:

„d) A fő funkciót kiegészítő épületek, építmények kialakítása, anyaghasználata a fő funkciót tartalmazó épületéhez illeszkedő legyen.”

  1. Az Ör. 27. § (3) bekezdés 4. pont b)-f) alpontjai helyébe  helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„b) nem támfalkerítés esetén legfeljebb 1,8 m magas,

ba)    lábazattal kialakított, áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fémszerkezetű kerítés, lábazatos fonott drótkerítés, melynek lábazatmagassága 0,5 m-nél kisebb és a 1 m-nél nagyobb nem lehet, vagy

bb)    lábazat nélküli sövénykerítés

létesíthető,

c) a támfalra épített kerítés támfal feletti magassága legfeljebb 1,3 m lehet. A tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon létesítendő támfal magassága az utca felöl, a járda vonalától mérten, legalább 0,5 m lehet. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felöli oldalán kell figyelembe venni,

d) az építési telek nem közterület felé eső határvonalain 2,5 m-nél nagyobb kerítés, támfalkerítés és élősövény nem létesíthető,

e) a támfal az alábbiaktól eltérő módon nem alakítható ki:

ea) telken létesített összes támfal együttes magassága legfeljebb 6,0 m lehet,

eb) az össztámfal magasságába az épület alépítménye nem számít bele,

f) a helyi építési szabályzat Donátus és környékére és a Bf210 feletti területrészekre vonatkozó sajátos övezetében az általános előírásokon túl az alábbi előírások alkalmazandók:

fa)  a terepalakítás során 2,2 m-nél nagyobb rézsű és 1,5 m-nél nagyobb támfal nem létesíthető, kivéve a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot,

fb)  egy telken belül az össztámfal magasság a 10 m-t nem haladhatja meg.”.

12. § Az Ör. 28. § (3) bekezdés 4. pontja a következő c) alponttal egészül ki:

„c) A tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon, ennek hiányában a homlokvonalon legfeljebb 1,8 m magas, áttört lábazatos, fa-, tégla-, kőanyagú, fémszerkezetű, vagy lábazat nélküli sövénykerítés létesíthető.”.

14. §(1)   Az Ör. 30. § (3) bekezdés 3. pontja a következő c) alponttal egészül ki, és a 31. § (3) bekezdés 3. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) épületeken fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia és fa anyagú nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.”.

(2) Az Ör. 30. § (3) bekezdés 4. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas  áttört kerítés, vagy 2,5 m magas támfalkerítés létesíthető. A támfalon 1,3 m-nél magasabb, tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki.”.

15. §  Az Ör. 31. § (3) bekezdés 4. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) Legfeljebb 1,8 m magas lábazattal kialakított, áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fémszerkezetű kerítés, vagy lábazatos fonott drótkerítés, vagy sövénykerítés létesíthető. A lábazat magassága 0,5 m-nél kisebb és 1m-nél nagyobb nem lehet.”.

16.  §  Az Ör.  32. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A temető vagy sírkert telkének határvonalán tömör kerítéstől vagy sövénykerítéstől eltérő kialakítású kerítés nem létesíthető, és a kerítés magasság a 2,5 métert nem haladhatja meg.”.

17.  § Az Ör. 33. § (3) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:

 „3. A kerítés kialakításának előírásai: tömör, továbbá 2 m-nél magasabb kerítés vagy támfalkerítés nem létesíthető.”.

18. § Az Ör. 34. § (5) bekezdés 2. pontja a következő f) ponttal egészül ki:

„f) kirakatdekoráció.”

19. § Az Ör. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

20. § Az Ör. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

21. § Az Ör. 3/A. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

22. §  Az Ör. 7. melléklete a következő 8. ponttal egészül ki:

„8. A 400 m2 vagy azt meghaladó összes nettó szintterületű kereskedelmi építmény Étv. 57/F. §-a hatálya alá tartozó, építési tevékenységnek nem minősülő, külső megjelenését érintő átalakítása.”.

23. §  Az Ör.

  1. 1. § 8. pontjában a „lábazat nélküli” szövegrész helyébe a „lábazat nélküli, legfeljebb 1,8 m magas”,
  2. 1. § 13. pontjában a „1997. évi LXXVIII. törvény” szövegrész helyébe a „1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)”,
  3. 15. § (2) bekezdés 3. pont ae) alpontjában a „Kontyolt” szövegrész helyébe a „Csonkakontyolt”,
  4. 17. § (3) bekezdés 2. pont f) alpontjában, 18. § (3) bekezdés 2. pont f) alpontjában, 19. § (3) bekezdés 2. pont f) alpontjában, 20. § (3) bekezdés 2. pont c) alpontjában és a 22. § (3) bekezdés 2. pont c) alpontjában az „utcai homlokzatonként” szövegrész helyébe az „épület utcai homlokzatán”,
  5. 17. § (3) bekezdés 5. pontjában, 18. § (3) bekezdés 4.pontjában, 19. § (3) bekezdés 5. pontjában, 20. § (3) bekezdés 4. pontjában, 21. § (3) bekezdés 2. pontjában, 22. § (3) bekezdés 4. pontjában, 23. § (3) bekezdés 2. pontjában, 29. § (3) bekezdés 4. pontjában, 30. § (3) bekezdés 4. pontjában és 31. § (3) bekezdés 4. pontjában a „Kerítés kialakításának előírásai” szövegrész helyébe a „Kerítés és támfal kialakításának előírásai”,
  6. 18. § (2) bekezdés 1. pontjában, 19. § (2) bekezdés 1. pontjában, 20. § (2) bekezdés 2. pontjában, 22. § (2) bekezdés 2. pontjában és a 23. § (2) bekezdésében az „építmény” szövegrész helyébe az „épület”,

23. § (3) bekezdés 2. pont b) alpontjában az „a szabályozási vonalon” szövegrész helyébe az „a tervezett vagy meglévő szabályozási vonalon”, a „terméskő” szövegrész helyébe a „terméskő, fém”,

  1. 31. § (2) bekezdés 1. pontjában a „szabályozási vonaltól” szövegrész helyébe a „tervezett vagy meglévő szabályozási vonaltól”

szöveg lép.

24.  §  Hatályát veszti az Ör.

a) 24. § (3) bekezdés 1. pont a) alpontja

b) 27. § (2) bekezdés 3., 4. és 5. pontja,

c) 28. § (2) bekezdés 2. pontja,

d) 29. § (2) bekezdés 3. pontja.

25. §  E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.



                        Dr. Páva Zsolt s.k.                                       Dr. Lovász István s.k.

                          polgármester                                                            jegyző


Záradék:

Megalkotta: a Közgyűlés 2019. május 23-ai ülésén.

Kihirdetve: 2019. május 30-án.