Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2013. (III.18.) önkormányzati rendelete
Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és az önkormányzati tervtanács működtetéséről
Hatályos: 2017. 09. 30- 2017. 12. 31Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2013. (III.18.) önkormányzati rendelete
Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és az önkormányzati tervtanács működtetéséről
2017-09-30-tól 2018-01-01-ig
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (6) bekezdésében és (7) bekezdésében, 62. § (6) bekezdés 3. pontjában, 4. pontjában és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés l) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában és a 29. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1)[1]E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén megvalósítandó, a 2. §-ban és a 7. §-ban meghatározott tevékenységekre terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya azon, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott építési eljárásra tartozó építési tevékenységekre, amelyek vonatkozásában
a) az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a település-rendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerint a központi, vagy a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, vagy
b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.
2. Településképi véleményezési eljárás
2. § [2] A Polgármesternek településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatnia a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 21. §-a és 22. §-a szerint, az 1. mellékletben meghatározott építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek esetén.
3. § (1) A véleményezési eljárást a 3. melléklet szerinti kérelemmel kell kezdeményezni.
(2)[3] A kérelemnek a Kormányrendelet 22. § (1) – (3) bekezdésében foglaltak szerint tartalmaznia kell:
a) M = 1:1000 léptékű helyszínrajzot, amelyen a szomszédos ingatlanon álló építményeket mérethelyesen és egyéb korlátozásokat fel kell tüntetni,
b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás műszaki tervrajzát M= 1:100 léptékben,
c) műszaki leírást az alkalmazott szerkezetekről, technológiai jellemzőkről, építészeti kialakításról, a közterületről közvetlenül látható homlokzatok szín-, és anyaghasználatáról,
d) a kérelem ÉTDR azonosító kódját.
(3)[4] A kérelemhez a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül M = 1:100 léptékű alaprajzok és a megértéshez szükséges számú metszet is benyújtandó.
4. § A Polgármester a településképi véleménye kialakításához az 1. mellékletben az építési tevékenységeknél meghatározottak szerint a városi főépítész (a továbbiakban: Főépítész), vagy a Tervtanács szakmai véleményét kéri ki.
5. § Amennyiben a Polgármester településképi véleménye kialakításához a 4. § szerint a Tervtanács szakmai véleményét kell kikérni, a Tervtanács 18. § (5) bekezdésében meghatározott ülése előtt legalább 6 munkanappal kell a vélemény iránti kérelmet és a mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt benyújtani és ahhoz az ÉTDR-tárhelyen a Polgármesternek hozzáférést biztosítani.[5]
6. §[6] A véleményezési eljárás során a Kormányrendelet 21. § (3) bekezdésében, valamint a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben foglaltak szerint vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:
a) a telepítéssel, megjelenéssel, és az illeszkedéssel kapcsolatban:
aa) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
ab) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy az építmények kilátását,
ac) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén biztosított lesz-, vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképi követelményeknek.
b) az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban:
ba) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés és az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-za-e, vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
bb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
c) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban:
ca) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
cb) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban vannak-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
cc) megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezése és kialakítása,
cd) a terv városképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
ce) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.
d) a határoló közterülettel való kapcsolatban a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása és ebből eredő használata:
da) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
db) korlátozza-, vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
dc) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, továbbá
dd) ebből eredően a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
de) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, vagy a telepítendő fákra, fasorokra.
7. § A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és a Polgármesteri Hivatal által záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
3. Településképi bejelentési eljárás
8. §[7]A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: beje-lentési eljárás) folytat le a 26/B. §-a és 26/C. §-a szerint, a 2. mellékletben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, reklám és reklámhordozó elhelyezések, továbbá az építmények rendeltetése megváltoztatásának esetében.
9. § A bejelentési eljárást a 4. melléklet szerinti 1 példány papíralapú bejelen-téssel és digitális adathordozó melléklettel kell kezdeményezni.
10. § (1)[8] [9]A bejelentéshez a Kormányrendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján benyújtandó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv – a bejelentés tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazza:
a) rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a településképi követelményeknek való megfelelés ismertetését, a telepítés, az építészeti kialakítás, az anyag- és színhasználat leírását is,
b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) alaprajz,
d) homlokzatok rajza,
e) utcaképi vázlat, színterv és látványterv,
f) reklám vagy reklámhordozó elhelyezése esetén az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is.
(2)[10]Az (1) bekezdésben részletezett munkarészeket a bejelentés tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.
(3)[11]
4)[12]
11. § (1)[13]A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenység, reklám- vagy reklámhordozó-elhelyezés, valamint rendeltetésváltoz-tatás tudomásul vételéről szóló határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(2)[14]
13. §[17]Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltaktól eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti a 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságot.
14. § (1)[18]
(2)[19][20]A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szemben a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésénél lehet előterjeszteni.
(3)[21]
4. Településképi kötelezési eljárás
15. § A Polgármester az Étv. 29. § (6) bekezdése szerint településképi kötele-zés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti
a) a reklámok, reklámhordozók megszüntetését, ha
aa) [22]a polgármesteri igazolás 11. § (2) bekezdése szerinti érvényességi ideje lejárt,
ab) a településképet rontja, méreténél és elhelyezésénél fogva nem illeszkedik a környezetéhez, a helyi építési szabályzattal ellentétes,
ac) állapota, állékonysága nem biztonságos,
ad) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető.
b)[23] a helyi értékvédelemmel összefüggő felújítási, átalakítási vagy bontási kötelezettségek teljesítését, ha az egyedi védelem alatt álló vagy a szabályozási tervlapon védelemre javasolt objektum, a helyi védettség alatt álló vagy a szabályozási tervlapon védelemre javasolt helyi értékvédelmi területen álló objektum
ba) állékonysága az élet- és közbiztonságot veszélyezteti,
bc) a városképi megjelenése a településképet rontja,
bd) rendeltetésének nem megfelelő használata zavarja az értékek bemutathatóságát.
c)[24]
16. § (1) A Polgármester a településképi kötelezési eljárásában előzetesen – határidő tűzésével – felhívja az érintetteket a kötelezés tárgyát képező tevékenyég elvégzésére.
(2) A településképi kötelezési eljárásban hozott döntésben meghatározott kötelezettségek megszegése, vagy a döntés végrehajtásának elmulasztása esetén a magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forintig terjedő bírság szabható ki.
(3)[25]
(4)[26] A Polgármester településképi kötelezési eljárásában hozott és a 16. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási bírságot kiszabó döntésével szemben a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésénél lehet előterjeszteni.
(5)[27]
5. Tervtanács működtetése
17. § Pécs Megyei Jogú Város a település, a települési környezet és az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló településrendezési, valamint építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében, valamint a jogszabályok összehangolt érvényre jutásának ellenőrzése céljából Tervtanácsot hoz létre és működtet.
18. § (1) A Tervtanács elnökből, és tagokból áll, akik szavazati joggal rendelkeznek. Az üléseken – szavazati jog nélkül – részt vesznek a szükség szerint felkért szakbírálók (opponensek) és az eseti meghívottak.
(2) A Tervtanács elnöke a Főépítész, aki a Tervtanács munkáját vezeti. Munkáját, szakmai titkára segíti, aki a polgármesteri Hivatal – Főépítész által kijelölt szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező – köztisztviselője.
(3)[28] A Tervtanács tagjai a helyileg illetékes szakmai kamarák, az építésügyben érdekelt szakmai, társadalmi, civil szervezetek, a szakterületileg érintett felsőoktatási intézmények által delegált, továbbá a Főépítész javaslatára felkért személyek.
(4) A Tervtanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni minden alkalommal az elsőfokú építési hatóság képviselőjét, valamint a tervezőt, az adott ügy tárgyalására pedig az érdekelt államigazgatási és érdekképviseleti szervek képviselőit.
(5) [29] [30] A Tervtanács ülését hétfői napokon tartja, melyen megtárgyalja az ülés előtt legalább 6 munkanappal benyújtott terveket. Amennyiben az ülés napja munkaszüneti napra esik, a Tervtanács ülését a következő munkanapon tartja.
(6) A tervtanácsi szakmai véleményezés előtt a Tervtanács egyszeri alkalommal konzultációs lehetőséget biztosít, amelyre az adott ügy elbírálásához szükséges dokumentációt kell bemutatni.
19. § A Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatot a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Közgyűlés fogadja el.
20. § A Tervtanács működési költségeit Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja, melynek előirányzatát a költségvetésben kell megtervezni.
21. §[31] A Tervtanács működtetőjének köztisztviselője kivételével a Tervtanács székhelyéről érkező tagjait tervtanácsi ülésenként 20.000 Ft, Baranya megyéből érkező tagjait 25.000 Ft, a megyén kívülről érkező tagjait 30.000 Ft tiszteletdíj, a szakbírálókat dokumentációnként 20.000 Ft szakértői díj illeti meg.
22. §[32]
6. Záró rendelkezések
23. § Jelen rendelet 2013. április 2-án lép hatályba.
24. § E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
25. § E rendelet a belső piaci szolgáltatások szabályairól szóló Európai Parla-ment és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja
26. § Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2007.(IV.30.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: 1Ör.) b) melléklete a következő 5.15. ponttal egészül ki: "5.15. Elbírálja a Polgármester településképi bejelentési eljárásban és a településképi kötelezési eljárásban hozott döntésével és a kiszabott eljárási bírsággal szemben benyújtott fellebbezést (11/2013.(III.18.) önkormányzati rendelet 14. § és 16. §).”
27. § Hatályát veszti:
a) az önkormányzati tervtanács létrehozásáról szóló 2/2000. (II. 25.) ön-kormányzati rendelet, a 14/2003. (III.14.) önkormányzati rendelet, a 69/2003. (XII. 22.) önkormányzati rendelet, az 57/2007. (XII. 28.) önkormányzati rendelet, a 15/2009.(VI. 15.) önkormányzati rendelet és a 30/2010. (XI. 5.) önkormányzati rendelet,
b) egyes önkormányzati rendeleteknek a belső piaci szolgáltatások szabályairól szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelését szolgáló módosításáról szóló 29/2009. (VIII.31.) önkormányzati rendelete,
c) 1Ör. a) melléklet 17. pontja,
d) „a 2Ör. 27. § (7) bekezdésében a „Az építési hatóság az utcakép harmonikus alakítása érdekében, a Tervtanács ajánlására az illeszkedés szabályait alkalmazva az előírástól eltérhet.”, a 35. § (15) bekezdés e) pontjában az „és a Tervtanács állásfoglalása” szövegrész és a 39. § (2) bekezdés l) pont 6. alpontjában az „– a Tervtanács véleményét figyelembe véve -” szövegrész,
e) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a reklám-hordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályairól szóló 24/2008. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 4. § (6) bekezdése.
Dr. Lovász István Dr. Páva Zsolt
jegyző s. k. polgármester s. k.
Záradék:
Elfogadta a Közgyűlés a 2013. március 14-i ülésén.
Kihirdetve: 2013. március 18-án
Szövegrészét hatályon kívül helyezte a 43/2017. (IX.29.) Ör. 7. § a) pontja. Hatálytalan 2017. szeptember 30-tól.
Szövegrészét hatályon kívül helyezte a 25/2015. (VI.29.) Ör. 9. § a) pontja. Hatályos 2015. június 30-tól.
Módosította a 47/2013. (X. 21.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2013. október 22-től.
Beiktatta a 25/2015. (VI.29.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2015. június 30-tól.
Módosította a 25/2015. (VI.29.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2015. június 30-tól.
Módosította a 47/2013. (X. 21.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2013. október 22-től.
Módosította a 43/2017. (IX.29.) Ör. 6. §-a. Hatályos 2017. szeptember 30-tól.
Módosította a 25/2015. (VI.29.) Ör. 8. § b) pontja. Hatályos 2015. június 30-tól.
Módosította a 43/2017. (IX.29.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. szeptember 30-tól.
Módosította a 43/2017. (IX.29.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. szeptember 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 43/2017. (IX.29.) Ör. 7. § b) pontja. Hatálytalan 2017. szeptember 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 43/2017. (IX.29.) Ör. 7. § b) pontja. Hatálytalan 2017. szeptember 30-tól.
Módosította a 43/2017. (IX.29.) Ör. 2. §-a. Hatályos 2017. szeptember 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 43/2017. (IX.29.) Ör. 7. § c) pontja. Hatálytalan 2017. szeptember 30-tól.
Módosította a 47/2013. (X.21.) Ör. 2. §-a. Hatályos 2013. október 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 43/2017. (IX.29.) Ör. 7. § d) pontja. Hatálytalan 2017. szeptember 30-tól.
Módosította a 43/2017. (IX.29.) Ör. 3. §-a. Hatályos 2017. szeptember 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 47/2013. (X. 21.) Ör. 11. § a) pontja. Hatálytalan 2013. október 22-től.
Módosította a 47/2013. (X. 21.) Ör. 3. §-a. Hatályos 2013. október 22-től.
Szövegrészét hatályon kívül helyezte a 43/2017. (IX.29.) Ör. 7. § e) pontja. Hatálytalan 2017. szeptember 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 47/2013. (X. 21.) Ör. 11. § b) pontja. Hatálytalan 2013. október 22-től
Módosította a 47/2013. (X. 21.) Ör. 4. §-a. Hatályos 2013. október 22-től.
Módosította a 25/2015. (VI.29.) Ör. 8. § c) pontja. Hatályos 2015. június 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (VI.29.) Ör. 9. § b) pontja. Hatálytalan 2015. június 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 47/2013. (X. 21.) Ör. 11. § c) pontja. Hatálytalan 2013. október 22-től
Módosította a 47/2013. (X. 21.) Ör. 5. §-a. Hatályos 2013. október 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 47/2013. (X. 21.) Ör. 11. § d) pontja. Hatálytalan 2013. október 22-tól.
Módosította a 25/2015. (VI.29.) Ör. 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2015. június 30-tól.
Módosította a 25/2015. (VI. 29.) Ör. 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2015. június 30-tól.
Módosította a 33/2017. (VI. 20.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. július 1-től.
Módosította a 25/2015. (VI.29.) Ör. 3. §-a. Hatályos 2015. június 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 33/2017. (VI.20.) Ör. 2.§-a. Hatálytalan 2017. július 1-től.